Előzmények:
- Az adminisztrációs feltételeknek eleget téve először a Magyar Íj, Nemzeti Értéktárba történő felvételéhez nyújtottak be javaslatot a szerzők, 2013 novemberében.
- Ennek nyomán a Hungarikum Bizottság 2014 májusában nyilvánította Nemzeti Értéknek a Magyar Íjat.
- Ez után nyílt meg a lehetőség a IX-XI. századi Magyar Íj hungarikummá nyilvánítása előtt, mely a 2014. június 9-én beküldött alábbi javaslat alapján történt.
1. A nemzeti érték megnevezése
IX-XI. századi Magyar íj
2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása
kulturális örökség
3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye
Településhez nem köthető érték
4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik
Hungarikumok Gyűjteménye
5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
Az eurázsiai sztyeppéken élt népek összetett reflexíjai – közismert nevén a „merevszarvú visszacsapó” íjak – családjába tartozó IX-XI. századi összetett (szarus) magyar íj (a továbbiakban: magyar íj) jól megkülönböztethető az „íjcsalád” többi tagjától. A Kárpát-medence területén eddig feltárt IX-XI. századi sírokból, közel 300 sír tartalmazott merev íj-applikációkat (agancsból faragott szarv és markolatlemezeket), mely sírszám jelentős mennyiségnek számít egész Eurázsiában. A IX-XI. századi leletanyag ezáltal világviszonylatban is egyedülálló lehetőséget biztosít a magyar íjak kutatására, illetve azok egyedi jellemzőjének meghatározására.
A merev íjmaradványok anyagának, formájának, szerkezetének és sírbeli helyzetének aprólékos elemzésével nyert információk képezik azt a szilárd bázist, amely alapján egy magyar íjrekonstrukció elkészíthető.
A magyar íj elkészítéshez szükséges közvetett információk – melyek a régészeti leletanyagból közvetlenül nem ismerhetők meg – az egykorú épen fennmaradt íjak vizsgálatával, recens néprajzi párhuzamok felhasználásával, a ma is élő különböző eurázsiai íjkészítő tradíciók vizsgálatával, illetve a XIV. századtól e témában megsokasodó írott források kiaknázásával figyelembe vehető és felhasználható, azonban a fenti (közvetett) információk nem írhatják felül a konkrét magyar régészeti leletanyagból származó elsődleges információkat.
Magyar Íj-nak tehát csak és kizárólag olyan íj nevezhető, amely
- vagy egy konkrét IX-XI. századi magyar íjmaradvány alapján készül, vagy
- amelyet a IX-XI. századi magyar íjmaradványok elemzése során megállapított és meghatározott paraméterek (alak, arány, méret) szerint készítenek el. (Lásd: melléklet)
Mindezekhez kötött forma, alapanyag és készítéstechnika párosul.
A fenti kritériumok maradéktalan betartásával – nemzetközi szinten is – egyértelműen beazonosíthatóvá válik ez az eleink életmódjához szorosan kötődő, azokra rendkívül jellemző eszköz.
6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A magyar íj szimbólum. Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett elődeink életmódjához. Mindezt határainkon innen és határainktól távol jól tudják mindazok, akik Európa és a népvándorlás korának történelmével egy kicsit is foglalkoztak. Volt idő, amikor ezt a fegyvert mindenki másnál jobban, eredményesebben használtuk akár vadászaton, akár harcban. Nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy nemzetünk megmaradását köszönhetjük „neki”.
Elfogultság nélkül állítjuk, hogy a nemzetközi hagyományőrzésben és a világ íjkészítőinek körében kiemelt rangja van a Magyar Íjnak. Annak a formának és szerkezetnek, melyet mindenütt a világon magyarnak tartanak illetve neveznek, és velünk, magyarokkal azonosítanak.
7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
A Kárpát-medence területén eddig feltárt közel 300 db IX-XI. századi sír íjlelet-anyagának leírása számos tanulmányban és dokumentációban elérhető. Többek között:
- Bíró Ádám - Bencsik Péter: Régészeti leletanyagból hagyományélesztés? Megjegyzések egy honfoglalás kori magyar íj tudományos rekonstrukciója kapcsán. Magyar Őstörténeti Konferencia. MTA 2013 (előadás).
- Bíró Ádám - Langó Péter - Türk Attila Antal: Adatok a Kárpát-medencei, agancsból faragott íjmarkolat lécek értékeléséhez - Szentes-Derekegyházi oldal, D-3 tábla 6. sír.
- Cs. Sebestyén Károly: A magyarok íjja és nyila. Szeged 1933.
- Dr. Fábián Gyula: Archaeologia experimentalis. Honfoglaláskori magyar íj rekonstruálása. Természettudományi Közlöny IX. (1967) 98-101.
- Dr. Fábián Gyula: Újabb adatok a honfoglaláskori íjászat kérdésköréhez. SZMMÉ 1980-81/1.63-76.
- Dr. Fábián Gyula: A honfoglaláskori magyar íj és készítése. in: Nimród Fórum (A Nimród szakmai melléklete) 1985. ápr. 1-11.
- Dr. Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők. Miskolc, 1996.
- Dr. Szőllősy Gábor: Különböző íjtípusok mechanikai jellemzőinek kísérleti vizsgálata. Bölcsészdoktori értekezés Budapest 1995 (kézirat).
- Dr. Szőllősy Gábor: Dr. Fábián Gyula munkássága – működőképes másolatok népvándorlás kori íjakról. in: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Szeged 1991.
- Honfoglalás kori sírok Szeged-Öthalmon. in: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Szeged 1968.
- További számos, a témához kapcsolódó hazai (magyar és nem magyar nyelvű), valamint külföldi szakmai irodalom anyagai.
Bencsik Péter, Borbély László
